Megdolgozott a pénzéért.
Mostantól a pénze dolgozik Önért!

időpont egyeztetés

 
  • Befeketetés Befeketetés

    Önnek is vannak pénzügyi tervei? Építkezzen megtakarításaiból, hogy az anyagi jólét ne csak álom legyen!

    tovabb a cikkhez
  • Nyugdíj Nyugdíj

    Gondoskodjon előre pénzügyeiről, hogy a nyugdíjas évek nyugodt körülmények között teljenek!

    tovabb a cikkhez
  • Biztosítás Biztosítás

    Számolja fel az összes kockázatot az életében! Cselekedjen anyagi biztonsága érdekében!

    tovabb a cikkhez
  • Hitel Hitel

    Ne engedje magát elveszni a bankok hitellel kapcsolatos ajánlataiban. Cserélje hiteleit az Ön számára legkedvezőbb konstrukcióra!

    tovabb a cikkhez
  • Cafeteria Cafeteria

    Legyen Ön is a béren kívüli juttatások szakértője! Ösztönözze munkavállalóit a minőségi munkavégzésre!

    tovabb a cikkhez

Adómentesen adható béren kívüli juttatások 2012

Már áttekintettük azt, hogy 2012-ben milyen új cafeteria elemek kerültek be a béren kívül adható juttatások körébe, illetve megnéztük, hogy milyen juttatások maradtak meg a tavalyi évről. A legfontosabb változást a SZÉP kártya és az Erzsébet utalvány bevezetése jelentette, valamint ne feledkezzünk meg arról, hogy az adókulcs mértékét 19 százalékról 31 százalékra emelték. A következőkben tekintsük át azokat a béren kívüli juttatásokat, amelyek adómentesen adhatók.

 

  • Számítógép-használati utalvány
  • Sport utalvány
  • Munkaruházati utalvány
  • Szociális utalvány
  • Munkajogi tanácsadás utalvány
  • Vállalati befektetési biztosítás

1. Számítógép-használati utalvány

Ezt az utalvány fajtát bármilyen vállalkozás korlátlan mértékben adhatja az alkalmazottjainak, mindenféle megszorítás és korlátozás nélkül természetbeni juttatásként adómentesen.

 

Jogi háttere: 1995. évi CXVII. Törvény a személyi jövedelemadóról

 

"Adómentes a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat. … A számítógép használatának biztosításába az alapgéphez szükséges minden tartozék beletartozik, mely a számítógép rendeltetésszerű, rendszerint szokásos használatához szükséges (Például: monitor, egér, billentyűzet, nyomtató, bizonyos szoftvertermékek, laptoptáska, egyébalkatrészek)"

 

Fontos megjegyezni, hogy a számítógép-használatot a munkáltató utalványban is biztosíthatja, ennek a kijelentésemnek jogi alapját az Szja törvény 69. § (4) bekezdése adja:

 

"Kereskedelmi utalvány, jegy, bón, kupon és más hasonló tanúsítvány stb. e törvény külön rendelkezése hiányában akkor minősül természetbeni juttatásnak, ha azon feltüntették, hogy mely termékre vagy szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben váltható be, és a juttatás körülményei egyebekben megfelelnek az e törvényben a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezésekben foglaltaknak. Nem minősül ilyennek a bármire beváltható utalvány vagy vásárlói kártya."

 

A törvényi rendelkezés alapján tehát 2005-től minden természetbeni juttatásnak minősülő juttatást már utalvány formájában is lehet adni, független attól, hogy adóköteles vagy adómentes. Bizonyos esetekben a fent említett törvény erről külön is rendelkezik. Példának okáért megemlíthetjük az iskolakezdési támogatást, az étkezési jegyet, és az üzleti ajándékot. Ha nincs eltérő törvényi előírás az utalvány juttatási feltételeire vonatkozóan, akkor ez esetben - a feltüntetett szabály alapján - két feltételnek kell teljesülnie:

 

  • a juttatás, az adott természetbeni juttatásra vonatkozó szabályokban foglaltaknak feleljen meg (ami azt jelenti, hogy a juttatónak meg kell határoznia azt, hogy konkrétan milyen termékeket vagy szolgáltatásokat juttat majd - Szja tv. 69. §-ának vagy 1. sz. mellékletének 8. pontja)
  • az utalványon fel legyen tüntetve az, hogy milyen termékre vagy szolgáltatásra vonatkozzon, illetőleg a termékek és szolgáltatások milyen körében lehet majd azt beváltani.

 

Ennek megfelelően lehet például utalványt adni (az összes felsorolást mellőzve):

 

  • olyan rendezvényre, melyeket a kifizető szervezett ("részvételi jegy"), ahol a juttatásokat a résztvevők tetszés szerint vehetik igénybe
  • a munkáltató által adott juttatásokra, akár "cafeteria" rendszerben is
  • üdülésre
  • üzleti-, reklám-, vagy csekély értékű ajándékra.

 

A természetbeni juttatások körében az utalvány beváltható lehet egy vagy több termékre és szolgáltatásra. Azon utalvány esetében viszont, amely olyan vagyoni értékre is beváltható, amely természetbeni juttatás nem lehet (pl. jog, követelés, értékpapír, takarékbetét), azok esetén a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni. Ez a szabály vonatkozik azon utalványokra vagy vásárlói kártyákra is, amelyek a finanszírozó cég (pl. bank) közbeiktatásával olyan pénzhelyettesítő funkciót töltenek be, amely bármilyen ellenérték kiegyenlítésére felhasználható.

2. Sport utalvány

Ezt a béren kívüli juttatási formát a munkáltató a dolgozóknak évi 50.000 forint értékben adhatja adómentesen, fölötte bérrel azonos adózást von maga után a juttatás.

Az utalvány sporteseményre szóló belépőjegy vagy bérlet megvásárlására használható fel.

Jogi háttere: 1995. évi CXVII. Törvény a személyi jövedelemadóról

 

"Adómentes juttatásnak minősül, ha bármely sportintézmény (például uszoda, foci-, sportpálya, fitnesz- és konditerem) fenntartója az ott szervezett sportrendezvényre (például versenyre, de nem edzésre, szabadidősportra) ingyenes belépést biztosít a résztvevőknek."

 

Ez a juttatás szintén adható utalvány formájában is, mint minden más természetbeni juttatás az Szja törvény 69§ (4) bekezdése alapján, feltéve, ha pontosan körvonalazva van az utalvány felhasználási köre, azaz, hogy milyen szolgáltatásokra vagy termékekre lehet felhasználni.

 

3. Munkaruházati utalvány

Ez az adómentesen adható béren kívüli juttatás felhasználható a munkavégzés feltételeként biztosított formaruha megvásárlására, ha a ruházat megkülönböztető jellegű és az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli viselésre alkalmatlan.

 

Nem keletkezik bevétel az olyan ruházat juttatása miatt, amely kötelezően csak a munkavégzés során viselhető akkor sem, ha egyébként más helyen is alkalmas viselet lenne.

 

Az utalványt biztosító cégnek ilyenkor szabályzatot kell készítenie arról, hogy mekkora mértékben ad munkaruházati utalványt és milyen mértékben, milyen alapelvek szerint számol el, és fizeti ki a dolgozóinak a munkaruhára elköltött pénzeket.

 

Attól még, hogy egy cég kifizeti az embereinek a munkaruhára fordított költségeit, még adhat ilyen utalványt, csak ezt a szabályzatban kell meghatároznia.

 

Jogszabályi háttér: 1992. évi XXII. Törvény a Munka Törvénykönyvéről

 

"A munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását. A támogatásokat, illetve ezek mértékét a kollektív szerződés határozza meg, de a munkáltató a munkavállaló részére ezen túlmenően is támogatást nyújthat."

 

"Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a munkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani."

 

Munkaruházati termék:

 

  • törvényi felhatalmazás szerint, törvényben vagy jogszabályban előírt feltételekkel és módon rendszeresített munkaruha, védőruha, egyenruha, formaruha illetve azok tartozékai;
  • olyan öltözék és annak tartozékai, amelyek a munkavállaló egészségének védelme érdekében, munkáján és feladatának elvégzésén kívül viselt egyéb ruházatának védelme céljából az adott munkakörben, a feladatának végrehajtása alatt hordott, feltéve hogy a környezeti feltételekből következően a munkaruházati cikk használatát mellőzve a munkavállaló egészsége veszélyben forogna, valamint az öltözék gyors elhasználódása következne de, vagy jelentősen beszennyeződne;
  • a következő ruházatok és tartozékaik: egyenruha, védőruha, munkaruha, formaruha;
    • utasokkal és ügyfelekkel történő közúti közlekedés esetén, közvetlen a munkakörben történő kapcsolattatás során, a fizikai, a műszaki és közvetlen olyan munkakörben, amely termelésirányító;
    • utasokkal és ügyfelekkel történő vízi közlekedés esetén, közvetlen a munkakörben történő kapcsolattatás során fizikai, nautikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, hajózással foglalkozó vállalat irányításában a kereskedelmi, forgalmi, kereskedelmi hajózást képviselő, valamint a közönséggel kapcsolatot tartók munkaköreiben;
    • Az alább felsorolt munkakörökre vonatkozóan: légi forgalmi irányítás, a légi közlekedés területén (utasokkal, ügyfelekkel való kapcsolattartás esetén), fizikai, műszaki és közvetlen termelésirányítói munkakörökben.
    • olyan munkakörökben, ahol az ügyfelekkel, illetve szolgáltatást igénybe vevőkkel állnak kapcsolatban (posta és távközlés területén), valamint a fizikai, műszaki és közvetlen termelésirányítói munkakörökben.
    • a gát- és csatornaőri munkakörökben a vízügy területén, valamint a fizikai, műszaki és közvetlen termelésirányítói munkakörökben.
  • megkülönböztető jellegű ruházat és azok tartozékai, melyek az adott munkaköri feladat ellátásán kívül alkalmatlanak a viseletre: jelmezszerű öltözetek (kosztümös színielőadások jelmezei), és a szolgáltatási tevékenységet végzők öltözetei (pincér, sportjátékvezető, portás, kegyeleti szolgáltatást végzők, stb.)

4. Szociális utalvány

Ennek a béren kívüli juttatásnak az alapja szintén az Szja törvényben található meg.

 

Gyakorlatilag a törvény expressis verbis kimondja, hogy a munkáltató szociális alapon adhatja adómentesen (mind a cégnek, mind a javadalmazottnak) ezt a támogatást.

 

Azokat a helyzeteket – például ha 2 iskolás gyermek van a családban, vagy az egy főre eső jövedelem nem éri el a munkavállaló családjában a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot - mindenképpen szabályzatba kell foglalni.

 

Ezt a szabályzatot ingyenesen elkészítem az ügyfeleimnek!

 

Fontos, hogy azokat a jogcímeket, mely szerint jogosult lenne a dolgozó a szociális támogatásra, igazolnia kell (például munkáltatói vagy hatósági jövedelem-igazolással vagy iskolából iskolalátogatási igazolással)!

5. Munkajogi tanácsadás utalvány

  • felső korlát nélkül, meghatározott esetekben adható béren kívüli juttatás;
  • a munkavállaló újra-elhelyezkedését támogató szolgáltatás igénybevételére használható fel;
  • szabályzat szükséges az alkalmazásához.

 

Jogi háttere: 1995. évi CXVII. Törvény a személyi jövedelemadóról

 

"A munkáltató, volt munkáltató által a csoportos létszámleépítés miatt elbocsátott, vagy elbocsátandó munkavállalók részére nyújtott olyan szolgáltatás, mellyel a munkáltató a munkavállaló újra-elhelyezkedését támogatja, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában a munkavállaló újra-elhelyezkedését támogató szolgáltatásnak minősül a pszichológiai tanácsadás, az át-, illetve továbbképzés, a munkajogi tanácsadás."

 

Tehát, mint ahogy a törvényből kiolvasható, ezzel a béren kívüli juttatási formával a cégvezetőség csak akkor élhet, ha nagy létszámú elbocsátás előtt áll, vagy azt követően nem sok idő elteltével ilyen utalvánnyal támogatni kívánja dolgozóit - az elbocsájtott alkalmazottakat - ,hogy ennek segítségével minél gyorsabban újra el tudjanak helyezkedni a munkaerő piacon.

 

Az ilyen típusú kiadás a cégnek költségként leírható, adómentes.

 

Az utalvány után a dolgozóknak, volt alkalmazottaknak pedig szintén nincs adófizetési kötelezettségük.

 

A dolgozók ezeket az utalványokat munkajogi tanácsadással foglalkozó ügyvédi irodákban tudják elkölteni, vagy munkaügyi szervezeteknél, illetve az újra-elhelyezkedést segítő pszichológiai tanácsadás díját tudják fedezni belőle.

6. Vállalati befektetési biztosítás/ Vállalati nyugdíjprogramok

Ha a fentebb felsorolt dolgozói béren kívüli juttatásokat a rövidebb távú, azonnal elkölthető "jövedelemként" aposztrofálom, akkor a vállalati befektetési biztosításokat mindenképpen a hosszabb távú, adómentesen céges pénzből történő nyugdíj-előgondoskodás "fellegváraként" kell bemutatnom.

A megfogalmazás egyáltalán nem túlzó!

Ennek az indokai a következők:

 

  • A céges bevételek elkülönítésével adómentesen, sőt költségként leírható módon vagyont, magánvagyont tud felhalmozni.
  • A cég kulcsfiguráit tudja a céghez kötni azzal, hogy a cég egy relatíve magasabb éves díjú befektetést ad a menedzsernek, hiszen ekkor a menedzser kétszer is át fogja gondolni, hogy átmegy-e a konkurenciához (főleg akkor, ha a vállalti nyugdíjalapjában már 5-10millió forintot a cég elhelyezett számára, és az elveszne, ha ő például elhagyná a céget).
  • Ez a megoldás csupán jogtechnikai értelemben életbiztosítás, de valójában a hosszútávú tőkefelhalmozás kiváló eszköze.
  • Évi fix 10% kamat garantáltan éves viszonylatban (melyik szolgáltató garantál ma az Ön céges pénzére fix 10%-ot évente?)
  • Nincs kamatadó sem.
  • Ezt a befektetést nem tudja inkasszálni az Adóhatóság, mentes minden hivatalos eljárás alól (csőd-, végelszámolás-, végrehajtás alól).
  • Hagyatéki eljárásnak nem része, tehát ezekkel a megoldásokkal rendkívüli adóelőnyökkel lehet örökül hagyni a cégvagyont a családnak (nincs örökösödési illeték!!!)
  • Amerikában az üzlettársak is ilyen megoldást kötnek egymásra, arra az esetre, ha bármelyikükkel nem várt haláleset történne, akkor legyen miből kifizetni az örököseket, ha pedig nem történik ilyen esemény, akkor egy jó nyugdíjalap vagy jó nyugdíj-kiegészítés lehet, mely nem elhanyagolható módon legális is!

 

Azt viszont meg kell jegyeznem, hogy ahány cég, annyi féle helyzet, és ahány cégvezető, annyi féle pénzügyi-megtakarítási igény jelentkezik. Ezeket az igényeket kell egy pénzügyi szakértővel megosztani, mert higgyék el nekem, hogy a szemlátomást nagyon hasonló termékek között gyakorta óriási különbségek vannak hozamban, rugalmasságban és adózás tekintetében.